Zenész dinasztiából származik, általános iskola harmadik osztályától tanul zenét. 14 évesen a 100 tagú cigányzenekar szólamvezető brácsása, Horovácz Zoltán vette szárnyai alá, ő lett a tanára. 16 évesen már meg is hívták a zenekarba, brácsásnak, és azóta is az együttes állandó tagjának számít. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tanult népi brácsát, s ma ő az egyetlen roma származású zenész Magyarországon, akinek népzenei végzettségről diplomája van.

A brácsa a népzenében, illetve a cigányzenében kísérő funkciót tölt be, ezért is nagyon fontos, hogy csapatban dolgozzon az ember – vallja. Tudja, hogy egyedül is lehet gyakorolni, sőt kell is, de „ami a legfontosabb, a zenekarban való együtt játszás”.

Ahogy visszaemlékezik múltjára, utólag már látja, hogy az az idő, amit más szórakozással töltött el, addig ő gyakorolt, hogy igazi muzsikus váljon belőle. „A folyamatos munka a fontos, hogy elérjük a céljainkat” – tanácsolja másoknak is.